A kurzus címe: Individueller Deutschtraining – Kennenlernen der Deutschsprachigen Gemeinde in Belgien und und Vertiefung der DAF

Helyszín: Eupen - Belgium

Időtartam: 2017. augusztus 14 - augusztus 18.

Résztvevő: Horváth Zsolt

2017 nyarán került sor arra a mobilitásra, melyet a belgiumi német nyelvterületre kaptam. DG, azaz német közösség a neve, de mint a helyszínen kiderült, a helybéliek Ostbelgien néven emlegetik leginkább. Célom az volt, hogy a német nyelvtudásom további elmélyítése mellett olyan országismereti tudásra és élményre tegyek szert, melynek célja megismerni azokat a határ menti területeket, amelyek Németországon kívül vannak, de a németet, mint helyi nyelvet, kisebbségi nyelvet beszélik. Előzményeként az előző projektünkben már jártam Dél-Tirolban, mostani a mobilitásomnak az egyik célja volt a két terület összehasonlítása.

Korábban nem volt sok ismeretem Kelet-Belgiumról, de a tapasztalatok alapján jól döntöttem, hogy ezt a helyet céloztam meg a mobilitásomként. Kiderült ugyanis, hogy a német nyelv használata ebben a régióban igen elterjedt, lényegében mindenki beszéli, méghozzá a hivatalos irodalmi németet, ezért ezt a területet szívesen ajánlom minden németet tanulni vágyónak vagy német szakosnak, aki valami újdonságot is meg akar ismerni a szokásos német nyelvterületen kívül.

A Just Language nyelviskola volt a képzőintézményem, az ő jóvoltukból kaptam egy olyan személyt, aki az egy hét során gondoskodott a nyelvi képzésemről, illetve megmutatta számomra a térség legfontosabb látnivalóit. A Just Language iskolával már a pályázatírás során kapcsolatba léptem, a jövendő mobilitás tematikája már tisztázott volt. Elli Brandt újságírónő itt született a térségben, szolgált Németországban és Nagy-Britanniában, tehát egy széles látókörű szakemberrel működtem együtt. A délelőttök során általában nyelvgyakorlást folytattunk, nyelvtan, kommunikáció tárgyában, kötetlen beszélgetések formájában, majd délutánonként elmentünk egy-egy fontos helyet megnézni. Ennek a kelet-belgiumi régiónak a központja Eupen, a 19.000 lakosú város, itt volt a legtöbb programunk. Elsőként ellátogattunk a közösség parlamentjébe, ahol egy idegenvezető tartott részletes beszámolót a politikai döntéshozatalról, és a közösség működéséről. Kiderült, hogy a vallon régióban fekvő Német Közösség egyre nagyobb autonómiát kap, így a parlament hatásköre is bővül. Kb. húsz éve a már meglévő flamand, vallon és brüsszeli régiók mellett ez a térség, mint egy negyedik régió kezd működni. A helyiek identitása is ennek megfelelő. Az általam megkérdezettek mind azt vallották, hogy ők nem németek, nem franciák, nem is belgák, hanem kelet-belgiumiak. Határozottan nem szeretnének Németországhoz tartozni, Belgium esetleges felbomlása esetén inkább egy önálló állammá alakulnának. Ugyanakkor mindennapos a kapcsolatuk Németországgal, a kb. 20 km-re lévő Aachen tekinthető a térség centrumának.

A helyi tudnivalók megismerése során találkoztunk még Gudrun Hunolddal, aki a DG minisztériumi munkatársa, ő szintén rengeteg információt adott a közösség működéséről, a hivatalok, a közigazgatás feladatairól. Egyik este kísérőm megismertetett Freddy Derwahl íróval, az aacheni egyetem oktatójával. Vele szintén a német közösség sorsáról beszélgettünk, és megemlítette a kortárs magyar írókhoz, a liberális magyar értelmiséghez való viszonyát is. Ellátogattunk az eupeni turisztikai információs hivatalba is, itt elmondták, hogy nagyon kedvelt ez a város a német városlátogató turisták körében, részben a nyelvi egyezés miatt. Figyelemre méltó, hogy egy ilyen kisváros és közösség információs hivatalt működtet az idegenforgalom fellendítése érdekében.

Összességében elmondhatom, hogy egy nagyon hasznos, érdekes mobilitáson vettem részt, melynek hozadékát a földrajz és német nyelv tantárgyaimban egyaránt érezni fogom. Úgy vélem, hogy irigylésre méltó helyzetben vannak a kelet-belgiumiak, mert annak ellenére, hogy nem Németországban élnek, az identitásukat, kultúrájukat és főleg nyelvüket megtartják, és a szimbolikussá vált határoknak köszönhetően nem is érzik azt, hogy más országban élnek. Hasonlóan a dél-tiroli német nyelvűekhez, ez a közösség is gyarapszik lélekszámában, miközben életszínvonalukat tekintve Európa legjobbjaihoz tartoznak. Tekintettel arra, hogy egész nap kommunikáltunk kísérőmmel, nyelvileg is igen sokat fejlődtem, hiszen nem csoportba osztva, felvetett témák szerint, hanem élő dialógusban beszéltünk egymással, tehát ez az egy hét egy valódi anyanyelvi környezetett teremtett. Ez a jó szakmai kapcsolat megmaradt Elli Brandttal, és rendszeresen beszélgetünk a közösségi hálón keresztül.

Összefoglalva szívesen ajánlom valamennyi német szakosnak, hogy alternatívaként a szokásos német és osztrák helyszínek után ide Eupenbe is látogassanak el továbbképzésre, az iskolai pályázatokban említsék meg képzési célként ennek a területnek a megismerését. Disszeminációim révén remélhetőleg magam is hozzájárulhatok ennek népszerűsítéséhez.

Bp. 2017. augusztus 22.

Horváth Zsolt