Hudetz András: Beszámoló az Egyesült Királyságból

A tanulmányút adatai:

Cím: ONE WEEK COURSE FOR PHYSICAL EDUCATION TEACHERS

Hely: Worcester, UK.

Időpont: 2017. 09.30. – 2017.10.08.

Munkanyelv: angol

Seven Sisters

Több éve már, hogy szabadidőmben keresgetek a világhálón olyan képzést, ami a physical education teacher training  -hez kapcsolódik. Volt egy-két sportágspecifikus tanfolyam az interneten, de kimondottan testnevelő tanároknak valót nem találtam, legalábbis eddig. Nagyon megörültem, hogy az International Study Program és az Erasmus+ keretében erre a programra rátaláltam. Sajnos elsőre nem sikerült a pályázat, de a mai késik, nem múlik, másodjára megnyertük.

Nagyon szimpatikus volt az előzetes program. Végre egy olyan lehetőség, ahol tanítási módszereinket összehasonlíthatjuk, új ötleteket meríthetünk és megismerkedhetünk az angol oktatási rendszerrel (különösképpen a testnevelés területén).

Nagyon sokat terveztem az előzetes fix programok mellett, hogy a szabadidőben is hasznos dolgot csináljak. Nem kellett sokat keresnem, hogy megtaláljam a helyi úszó klubbot ahol természetesen szívesen láttak edzéslátogatásra is.

A program maga minden várakozást felülmúlt, igaz csak annak volt jó, aki valóban tanulni akart valami újat. A legkülönbözőbb féle iskolákban jártunk, a tanított diákok életkorát, anyagi hátterét és azt illetően, hogy fiú, lány vagy vegyes iskoláról volt-e szó.  Minden órába be voltunk vonva, többször is tarthattunk órarészeket vagy kiscsoportos foglalkozásokat. Nagyon különös érzés volt egy olyan oktatási rendszerben dolgozni, ahol, a gyakorlati képzés mellett nagy hangsúlyt fektetnek a mentális képzésre, a diákok egymásnak adott visszajelzéseire, az audiovizuális tanulásra és a testnevelés más tantárgyakhoz való kapcsolatára is.

Ami közös volt, hogy a testnevelés (mint minden tantárgy) teljesen egyenrangú volt a többi tantárggyal. Jó volt látni, hogy nemcsak a tanítási idő után voltak iskolai (házi) versenyek, de szünetekben is voltak apróbb megmérettetések. Nem álmodtam, amikor egy-egy ilyen versenyre más szakos tanárok, sőt szülők is jöttek segíteni.

A tantermek fala tele volt motiváló szövegekkel és olyan inspiráló idézetekkel, amelyek által még én is szívesen visszarepültem volna az időben tanulni. A diákok mindenhol egyenruhában voltak, ezzel is támogatva a közösségben rejlő erőt.

Azt mondhatom, hogy Alice-ként éreztem magam a csoda tanítás birodalmában, de nem elsősorban a körülmények miatt (bár abszolút nem elhanyagolható a legalább tízszer jobb felszereltség), inkább fejben járnak fényévekkel előttünk. Ahogy sok diákkal sikerült beszélnem, azt tapasztaltam, hogy nem csupán tanulni mennek oda, de a szociális életük része is, az intézmény, ahol lehet kertészkedni, saját ételt főzni, sportolni, színházi előadásokat tartani.

Amikor terveztem, hogy milyen területen szeretnék fejlődni akkor azt is kitűztem célul, hogy olyan módszereket keresek, amikkel a tinédzser lányokat jobban lehet a sportba invitálni. (ezzel az angolok is sokat küzdenek – de küzdenek) Ilyen pl: a jóga, a netball vagy a tánc.

Ami másik érdekesség, hogy felismerték azt a hibát, miszerint náluk korábban az általános iskola alsó tagozatában a testnevelést tanítók tanították és nem szakos tanárok. Sokat emlegették, hogy a korai szakmai hiányosságokat később már alig lehet javítani. Már több olyan lépést is tettek annak érdekében, hogy minél több helyen szakos tanár tanítson.

Ami még nagyon tetszett, hogy a testnevelésre nem csak gyakorlati óra van, de elméleti is. Ahol a diákok megismerkedhetnek sportmozgások élettani hatásával és fizikai törvényeivel is.

Összesen egyetlen dolog zavart, ez pedig az egyes kollégáim (nem magyarok) viselkedése. Ettek a tornateremben, saját nyelvükön beszélgettek tanórák alatt, késtek, de ami talán a legrosszabb, alig beszéltek angolul pláne nem a szaknyelvet. Ez sokszor kellemetlen volt, amit több helyi tanár is megjegyzett. Ilyenkor nem volt kellemes a csoporthoz tartozni. Jó lenne valami szűrő rendszert használni, mert ez a képzés elég ritka és nem a legjobb hír, ha pár tudatlan miatt csoportokat megítélnek.

Őszességében elégedett vagyok, amiért mentem megkaptam. Sok ajtón bekopogtattam, mindenhol szívesen fogadtak, szereztem új tapasztalatokat és kapcsolatokat. Igaz mindenből csak egy kicsit.

Boldog lennék, ha folytathatnám a tapasztalatszerzést akár az egyhetes programban akár a work experienc-ében is. Célom lenne egy kinti exchange kapcsolat kialakítása. Tapasztalataimat összegezve úgy gondolom, hogy ma már az anyanyelv ismerete nem elegendő, egy idegen nyelv ismerete alapvető követelménynek kellene lennie. Ezért már az iskolában szükség lenne arra, hogy az idegennyelv tanítása mellett egy-egy tantárgyban jelenjenek meg az idegen nyelven tanított órarészek, egy-egy utasítás hangozzék el más nyelven is. A nyelvtanítás az én iskolámban is nagy jelentőségű, ezért küzdöm azért is, hogy a testnevelés egy része angol nyelven történjen, hiszen e szakszavakat nem tanítják az általános órákon.

Bízom benne, hogy folytathatom a tapasztalatszerzést és nem csak kicsiben, de teljes vérkeringésben is. Amit majd haza tudok hozni és ez által bővíteni tudom diákjaink tudástárát.

Tudásom, ismeretem megvan már csak a további lehetőség és a támogatás szükséges.

Végezetül, de abszolút nem utolsósorban szeretném megköszönni iskolai koordinátoromnak, az Erasmus+ program magyarországi képviselőjének és az International Study Program helyi és székhelyi dolgozóinak a mérhetetlen támogatását és segítségét minden esetben. Közösen lett ez a program professzionális, precíz, szerethető. Köszönöm.  

Tisztelettel: Hudetz András

Budapest, 2017. október 13.

 
A cikkhez kapcsolódó képek